Zrínyi Miklós

Zrínyi Miklós 

(Csáktornya, 1620. május 3. – Zrínyifalva, 1644. november 18.) 

(A barokk irodalom költője) 

(Jelmondata:   Sors bona, nihil aliu -

 Jó szerencse, semmi más.)

Ki ne hallott volna Zrínyi Miklósról és fő művéről, a Szigeti veszedelemről?! A horvátországi Csáktornyán született 1620. május 3-án. Családja egészen Könyves Kálmán koráig tudta visszavezetni származását. Horvát bán volt, Zala és Somogy vármegye főispánja, főnemes, költő és hadvezér. Dédapja az a Zrínyi Miklós volt, akit „szigetvári hősként” emlegetünk. Nevelője Pázmány Péter lett, az ő hatására kedvelte meg a magyar nyelvet és irodalmat.

Fiatal éveiben először csak birtokait védte a törökkel szemben. A bécsi udvar tiltakozása ellenére 1661-ben a török elleni védelemként felépíttette Új-Zrínyivárat, majd szövetséget kötött Wesselényi nádorral. I. Lipót (magyar, később cseh király) látva, hogy a Montecuccoli-vezette császári sereg nem tudja feltartóztatni a Bécs felé irányuló török támadást, magyar főparancsnokká tette Zrínyit, aki 1663–64-ben nagy hadi sikereket aratott (Szentgotthárd). I. Lipót ezért hercegi rangra akarta emelni, amit Zrínyi nem fogadott el. A bécsi udvar azonban veszni hagyta sikereit, és előnytelen békét kötött a szultánnal. (Vasvári béke) I. Lipót magyar király meg is tagadta a keresztény szolidaritást ezzel a szégyenletes békével. Zrínyi bizalma ekkor végleg megrendült a Habsburgokban, azonban politikai fellépését ellenük 1664-ben váratlan halála megakadályozta: egy Csáktornya melletti vadászaton egy vadkan halálra sebesítette. Sokan a bécsi udvar merényletéről beszéltek, azt állítván, hogy Póka István vadász orozva lőtte agyon.

Zrínyi elsősorban katonának tartotta magát, és csak mellékesen költőnek. Ennek ellenére a 17. századi magyar barokk irodalom legkiemelkedőbb alakja; írói-költői munkássága a legnemesebb értelemben vett nemzetszolgálat.

Fő műve a Szigeti veszedelem című hősi eposz, melyben dédapjának, Szigetvár védőjének állít emléket. A maga korában alig olvasták. Az eposzt Kazinczy Ferenc fedezte fel újra, és nevezte el Zrínyiásznak. Arany János 1848-ban megkezdte a Zrinyiász mai nyelvre való átültetését, de munkája félbemaradt.

Másik ismert műve a Ne bántsd a magyart – A` török áfium ellen való orvosság (1661), melyben Machiavelli hadi tanácsait alkalmazza a hazai viszonyokra. Hitte, hogy a magyarok képesek lennének a maguk erejéből is elűzni a törököt, s így megerősödve megszabadulhatnának a Habsburg elnyomás alól is.

 

NEM ÍROM PENNÁVAL

Nem írom pennával,

Fekete téntával,

De szablyám élivel,

Ellenség vérivel,

Az én örök híremet.

BEFED EZ A KÉK ÉG...

Befed ez a kék ég, ha nem fed koporsó,
Órám tisztességes csak légyen utolsó.
Akár farkas, akár emésszen meg holló:
Mindenütt felyül ég, a' föld lészen alsó.

 

Zrínyi Miklós és Frangepán Ferenc a bécsújhelyi börtönben

Festette: Madarász Viktor