Csinszka/Boncza Berta

 

Boncza Berta/Csinszka
(Csucsa, 1894. június 7. – Budapest, 1934. október 24.)

 

Boncza Berta, vagyis Csinszka Ady Endre múzsája, majd késői hitvese, sok gyönyörű vers ihletője Csucsán született, 1894. június 7-én.
Adynak – bár teljesen más érzés volt ez, mint a Léda iránti vonzalom – mindent jelentett a Csinszka iránti szerelem. Már megismerkedésük is különös volt, hiszen a lány szeretett bele a költőbe, olvasva Ady verseit, s hívta meg magukhoz csucsai birtokukra, a Boncza-kastélyba. A látogatásból végül is leánykérés lett, s az apa tiltakozása ellenére 1915 tavaszán megesküdtek. A Csinszka-szerelem (így hívta Ady Endre feleségét a csacsi-csacsinszka szójátékból) a megnyugvást hozta el a költőnek, az érzelmi biztonságot. „... Nézz, Drágám, rám szeretve, / Téged találtalak menekedve / S ha van még kedv ez aljas világban: / Te vagy a szivem kedve. …” (Nézz, drágám, kincseimre) Csinszka pedig szinte gyermeklányi odaadó büszkeséggel, túlértékelve szerette Adyt, a megszállott, önpusztító géniuszt, aki talán önmaga és zsenialitása áldozata lett.
Pesten a Veres Pálné utca 4–6. sz. alatti lakásuk ma múzeum.

(Kosztolányiné Harmos Ilona  Csinszkáról:
„Szép nem volt éppen, de rendkívül nagy, világító-kék, kerek szeme, kicsi, vékony, ideges alakja megfelelt a dekadens korszak ízlésének.
Fegyelmezetten volt ’bohém’, amellett megmaradt örök ’dzsentri bakfisnak a svájci nevelőintézetben’, már özvegykorában s később, új házasságában is. Leveleket, dilettáns verseket írogató, merész modorú, kokottokkal barátkozó, éjszakákat végigivó és cigarettázó földesúri kisasszonynak.”)

Ady Endre: Vallomás a szerelemről

Hetedhét országban
Nem találtam mását:
Szeretem szép, beteg,
Csengő kacagását,
De nagyon szeretem.

Szeretem, hogy elbujt
Erős, nagy voltomban,
Szeretem hibáit
Jóságánál jobban,
De nagyon szeretem.

Szeretem fölséges
Voltomat e nászban
S fényes biztonságom
Valakiben, másban,
De nagyon szeretem.

A csucsai kastély