Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom

 

Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom

Halotti beszéd (1200 körül)

A Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi latin betűs, teljesen magyar nyelvű szövegemlék. Magyarországon a temetési beszéd gyakorlata feltehetőleg német befolyásra honosodott meg. Keletkezése 1192 és 1195 közé tehető, III. Béla uralkodásának a végére. Az ún. Pray-kódexben található, amit valószínűleg Boldván, az Árpád-kori bencés monostorban írtak. A kódex latin nyelven írt szövege a 135. lapon fejeződik be, a régi magyar írással készült magyar szöveg a 136. lapon maradt fenn.

 

Láttyátuk feleim szümtükkel
mik vogymuk. Isa pur es chomuu vogymuk. Menyi milosztben terümtevé elevé miü isemüküt, Ádámut, és adutta vola neki paradisumut házoá. Es mend paradisumben volou gyimilsiktül mundá neki élnie. Héon tilutoá üüt igy fa gyimilsétül. Gye mundoá neki,m eret nüm eneik. „Isa, ki nopun emdül oz gyimilstüül, halálnek haláláal holsz.” Hadlává holtát terümteve istentül, gye feledevé. Engede ürdüng intetüinek, és evék oz tilvut gyimilstüül, es oz gyimilsben halálut evék. Es oz gyimilsnek uly keserüü volá vize, hgoy turkukat migé szokosztya vola. Nüm heon mugánek, gye mend üü fojánek halálut evék. Horoguvék isten es vetevé üüt ez munkás világbelé, es leün halálnek és pukulnek fesze es mend üü nemenek. Kik ozuk? Miü vogymuk. Hugy és tiü láttyátuk szümtükkel. Isa és nüm iggy ember mulchottya ez vermüt. Isa mend ozchuz járou vogymuk. Vimággyuk uromk isten kegyilmét ez lélikért, hugy jorgossun üü neki es kegyiggyen es bulsássa mend üü bünét. Es vimággyuk szent achszin Máriát és boudug Michael archangyelt és mend angyelkut, hugy vimággyonok érette. Es vimággyuk szent Péter urot, kinek odutt hotolm oudonia es ketnie, hugy ougya mend üü bünét. Es vimággyuk mend szentüküt, hugy legyenek neki segéd uromk szine eleüt, hugy isten iü vidámságuk miá bulsássa üü bünét. Es szoboducha üüt ürdüng ildetüitül es pukul kinzotujátul, es vezesse üüt paradisum nyugalmábeli, es oggyun neki münyi uruszágbelé utot es mend juoban reszet. Es keássátuk uromkhuz ehármul: Kyrie elesion!

Szerelmes barátim! Vimággyomuk ez szegin ember lilkiért, kit úr ez napun ez homus világ timnücébeleül mente, kinek ez nopun testét tümettyük, hogy úr üüt kegyilméhel Ábraám, Izsák, Jákob kebelében helhezje, hugy birságnop jutva mend üü szentii es ünüttei küzikün jou feleül jochtotni ileszje üüt. Es tiü bennetük!
Clamate ter: Kyrie eleison!

Halotti beszéd – Mai értelmezés szerint

Látjátok, feleim, szemetekkel,
mik vagyunk! Bizony por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban teremté először a mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki a paradicsomot házul. És a paradicsomban való minden gyümölcsből mondá neki, hogy éljen, csupán egy fa gyümölcsétől tiltá el. De mondá neki, miért ne egyék. „Bizony, amely napon eszel azon gyümölcsből, halálnak halálával halsz.” Hallá holtát az ő teremtő istenétől, de feledé. Engede az ördög intésének, és evék azon tiltott gyümölcsből. És azon gyümölcsben halált evék. És azon gyümölcsnek oly keserű vala a vize, hogy a torkát megszakasztja vala. Nem csupán magának, de az ő egész fajának halált evék. Haraguvék isten, és veté őt e munkás világba, és lőn a halálnak és pokolnak fészke, és az ő egész nemének. Kik azok? Mi vagyunk. Ahogy ti is látjátok szemetekkel. Bizony egy ember sem kerülheti el e vermet. Bizony mind ahhoz járók vagyunk. Kérjük urunk isten kegyelmét e lélekért, hogy irgalmazzon őneki és kegyelmezzen, és bocsássa meg az ő minden bűnét. És kérjük szent asszony Máriát és boldog Mihály arkangyalt és az angyalokat mind, hogy imádkozzanak érette. És kérjük szent Péter urat, kinek adatott hatalom az oldásra és kötésre, hogy oldja fel az ő minden bűnét. És kérjük mind a szenteket, hogy legyenek neki segedelmére urunk színe előtt, hogy isten az ő imádságuk miatt bocsássa meg az ő bűnét, és szabadítsa meg az ördög üldözésétől és a pokol kínzásától, és vezesse őt a paradicsom nyugalmába, és adjon neki mennyei országba utat és minden jóban részt. És kiáltsátok urunkhoz háromszor: Kyrie eleison!

Szerelmes barátim! Imádkozzunk e szegény ember lelkéért, kit az úr e napon e hamis világ tömlöcéből kimente, kinek e napon a testét temetjük, hogy az úr őt kegyelmével Ábrahám, Izsák, Jákob kebelébe helyezze, hogy az ítéletnap eljővén az ő minden szentjei és felemelkedettei közé jobb felől való odaiktatás végett felélessze őt! És tibenneteket is!
Clamate ter: Kyrie eleison!

 

Ómagyar Mária-siralom (1300 körül)

Az Ómagyar Mária-siralom valószínűleg a 13. század közepén keletkezett, és ugyanezen század végén másolta be egy ismeretlen személy a Sermones (Beszédek) című kódex egyik üres lapjára. 1923-ban fedezték fel a magyar nyelvű költeményt.

A vers egy bibliai témát dolgoz fel, témája Szűz Mária fájdalma Jézus megkínzása és kereszthalála láttán.

Volék sirolm tudotlon.
Sirolmol sepedek,
Búol oszuk, epedek.
Választ világumtuul –
Zsidou, fiodumtuul,
Ézes ürümemtüül.
Ó én ézes urodum,
Eggyen igy fiodum!
Sirou anyát teküncsed,
Búabeleül kinyuhhad!
Szemem künnyüel árad,
Én junhum búol fárad.
Te vérüd hullottya
Én junhum olélottya.
Világ világa,
Virágnak virága!
Keserüen kinzatul,
Vos szegekkel veretül.
Uh nekem, én fiom,
Ézes mézüül!
Szegényül szépségüd,
Vírüd hioll vizeül.
Sirolmom, fuhászatum –
Tertetik kiül
Én junhumnok bel bua,
Ki sumha nim hiül.
Végy halál engümet,
Eggyedüm illyen,
Maraggyun urodum,
Kit világ féllyen!
Ó igol Simeonnok
Bezzeg szovo ére;
Én érzem ez bútürűt,
Kit níha egíre.
Tüüled válnum,
De nüm valállal,
Hul igy kinzassál,
Fiom, halállal.
Zsidou, mit tész,
Türvéntelen,
Fiom mert hol
Biüntelen.
Fugva, husztuzva,
Üklelve, ketve,
Ülüd.
Kegyüggyetük fiomnak,
Ne légy kegyülm mogomnok,
Ovogy halál kináal,
Anyát ézes fiáal
Egyembelű üllyétük!

**

Ómagyar Mária-siralom – Mai értelmezés szerint

Valék siralom-tudatlan.
Siralomtól süppedek,
Bútól aszok, epedek.
Választ világomtól –
Zsidó, fiacskámtól,
Édes örömemtől.
Ó én édes uracskám,
Egyetlen egy fiacskám!
Síró anyát tekintsed,
Bújából kinyutsad!
szemem könnytől árad,
És keblem bútól fárad.
Te véred hullása
Én keblem alélása.
Világ világa,
Virágnak virága!
Keservesen kínzatol,
Vas szegekkel veretel.
Ó nekem, én fiam,
Édes mint méz!
Szegényül szépséged,
Véred ürül vízként.
Siralmam, fohászkodásom –
Terjed kívül
Én keblemnek belső búja,
Mi soha nem hűl.
Végy halál engemet,
Egyetlenem éljen,
Maradjon uracskám,
Kit világ féljen!
Ó igaz Simeonnak
Biztos szava ére;
Én érzem e bútőrt,
Mit hajdan ígére.
Elválnám tőled,
De ne volna,
Hogy így kínzatol,
Fiam, halálra.
Zsidó, mit téssz,
Törvénytelen,
Mert fiam hal
Bűntelen,
Fogva, huzogatva,
Öklelve, kötve
Ölöd.
Kegyelmezzetek fiamnak,
Ne legyen kegyelem magamnak,
Avagy halál kínjával,
Anyát édes fiával
Egyetemben öljétek!

Michelangelo csodálatos szobra, a Pieta (a szánalom szóból), „A fájdalmas anya” a keresztről levett Krisztust az ölében tartó, őt sirató anyát, Máriát ábrázolja. A római Szent Péter bazilikában található. Michelangelo 1499-ben, 24 esztendősen alkotta.