Heltai Gáspár
(1510-ben született Erdélyben, valószínűleg a Szeben megyei Nagydisznódon.)
Heltai Gáspár (Eredeti neve: Caspar Helth) a köztudatban nyomdászként a legismertebb. 1550-ben Hoffgreff Györggyel Kolozsvárott nyomdát alapított, latin és – elsőként – magyar nyelven jelentetett meg kiadványokat. Heltai érdeme, hogy ő választotta magyar betűnek az uralkodóvá váló antikva nyomdai betűtípust. Nála rögzült többek között a ly, gy, ny, ty hang és az sz hang mai formában való jelölése.
Heltai Gáspár nemcsak nyomdász volt, hanem pap, történetíró, meseíró, Bibliafordító, hitvitázó ember is, a késő reneszánsz irodalom jeles képviselője.
Kiadta a katekizmust, a hitoktatás tankönyvét, közben elindította hatalmas műfordítói vállalkozását, a teljes Biblia részenkénti, magyar nyelvű megjelentetését.
Szász lévén német anyanyelvű volt, magyarul csak 30 éves kora után tanult meg, ennek ellenére minden munkáját magyarul publikálta. Kiadványait jórészt maga írta, fordította vagy szerkesztette, olyan következetes nyomdai helyesírással, hogy művei nagy szerepet játszottak a magyar helyesírás szabályozásában.
Leghíresebb munkái a Száz fabula és a Chronica az magyaroknak dolgairól; ez utóbbit három kötetre tervezte, de csak az első kötet készült el, mely a mohácsi vészig halad. A második rész a mohácsi csata utáni történet összefoglalása lett volna, a harmadik pedig egy magyar nyelvű világkrónika. E két utóbbi azonban halála miatt már nem készült el.
Elhunyt 1574-ben, Kolozsvárott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése