Janus Pannonius
(Csezmice, 1434. augusztus 29. – Medvevár, 1472. március 27.)
(A reneszánsz irodalom költője)
Janus Pannonius első európai rangú költőnk, a reneszánsz korszak kiemelkedő alkotója. Csezmiczei János néven született 1434. augusztus 29-én, Horvátországban. Mátyás király korában élt, és latin nyelven írta műveit. Édesanyjának, Vitéz Borbálának a testvére, Vitéz János akkoron nagyváradi püspök volt, ezért fia taníttatását őrá bízta, aki így Nagyváradon kezdte tanulmányait. 1447-től Ferrarában latinul és görögül tanult, majd Padovában kánonjogot végzett. Nevet váltott, ezzel is jelezve Pannóniához való tartozását.
(Vitéz János – később esztergomi érsek – nemcsak az egyház első embere volt és Mátyás nevelője, hanem a magyar humanizmus megteremtője és a magyarországi politika irányítója is.)
Hunyadi Mátyás trónra kerülése után egyenesen a királyi udvarba hívták Janus Pannoniust, aki Mátyás legfőbb tanácsosa lett. Ekkor születtek első pannóniai tárgyú versei. Mivel Mátyás az egyház élére legmegbízhatóbb embereit választotta, hiszen szüksége volt a támogatásukra, ezért Janus Pannoniust pécsi püspökké nevezte ki.
Amikor azonban Mátyás király hosszú távra békét kötött a török szultánnal, Vitéz János és Janus Pannonius is a király ellen fordult, mivel tettét a Hunyadi-hagyományok elárulásának tekintették. Az összeesküvőket azonban Mátyás elfogatta, és a visegrádi és esztergomi várába záratta. A zendülők kegyvesztettekké váltak. Mátyás sorsukat megvitatta a pápai követtel, és aki megbánta tettét, szabadon engedte. Janus azonban nem adta meg magát, előbb Pécs várának falai között védekezett, majd Velence felé menekült. Útközben megbetegedett és meghűlt. Tüdőgyulladásban hunyt el 1472. március 27-én, a horvátországi Medvevárban. Mátyás megkönnyezte halálhírét. Megbocsátott neki, és tragikus sorsú kegyence költeményeit elsőként adatta ki.
Janus Pannonius volt a reneszánsz legjelentősebb magyar költője, és a humanizmus – mely a feudalizmus végét jelentette – eszméinek magyarországi terjesztője. Magyarországon a könyvek gyűjtését is Vitéz János kezdte el, majd unokaöccse, Janus Pannonius folytatta. Haláluk után e könyvek Mátyás Corvináit gazdagították.
A humanisták körében fontos volt az általános műveltség és a latin nyelv ismerete, Janus Pannonius is latinul írta verseit.
Búcsú Váradtól (részlet)
Még mély hó települ a téli földre,
erdőn, mely csak a zöld levélre büszke,
szürke súly a ködös fagy zúzmarája,
s el kell hagyni a szép Körös vidékét
és sietni Dunánk felé, urunkhoz.
Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk.
(fordította: Áprily Lajos)
Pannónia dicsérete
Eddig Itália földjén termettek csak a
könyvek,
S most Pannónia is ontja a szép dalokat.
Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,
Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!
(fordította: Berczeli Anselm Károly)
***
(reneszánsz = magyarul újjászületés; ami a középkor végét és az újkor kezdetét jelentette. Tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozott. A reneszánsz kezdetét Itáliában a XIV. századra, Európa többi részében a XVI. századra teszik.)
(feudalizmus = feudum = földbirtok, tehát a hatalom alapja a föld birtoklása, mely apáról a legidősebb fiúra szállt; a földbirtokos, a hűbérúr a földet örökletes használatra a hűbéresnek, a vazallusnak adta, aki ezért engedelmességgel tartozott neki)
(Janus Pannoniusnak 2017 októberében szobrot állítottak Padovában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése